Kiemelések Antonio Guterres (az ENSZ főtitkára) napokban megjelent írásából:
“Ha körülnézünk világunkban, a Covid-19-től a klímaváltozásig, a faji megkülönböztetéstől a fokozódó egyenlőtlenségekig, mindehol felfordulást látunk. Ugyanakkor, egy tartós - az idén a 75. évfordulóját ünneplő ENSZ Alapokmányában megtestesült - vízióval rendelkező nemzetközi közösség vagyunk. E jobb jövő víziója az egyenlőségre, a nemzetközi együttműködés iránti kölcsönös tiszteletre alapul és ez segített abban, hogy elkerüljük egy Harmadik Világháború kirobbanását, amely katasztrofális következményekkel járt volna bolygónkra nézve.
Közös kihívás számunkra, hogy megragadjuk ezt a kollektív lelkületet és megfeleljünk a velünk szembenéző megpróbáltatásnak és kihívásnak.
A világjárvány súlyos és rendszerszintű egyenlőtlenségre hívta fel a figyelmet az országok és közösségek között és azokon belül egyaránt. Általánosabban fogalmazva, rámutatott a világ törékeny voltára - nem pusztán egy újabb egészségügyi vészhelyzet esetén, hanem a klímaváltozás, a kibertér szabályozatlansága és a nukleáris proliferáció problémájára adott akadozó válaszaink vonatkozásában is. Az emberek politikai elitek és intézmények iránti bizalma mindenhol megingóban van.
A vészhelyzetet számos egyéb mély humanitárius válság súlyosbítja: folytatódó vagy éppen súlyosbodó konfliktusok; az otthonaik elhagyására kényszerített emberek rekordokat döntő száma; a sáskajárás Afrikában és Dél-Ázsiában; fenyegető aszály Afrika déli részén és Közép-Amerikában; mindez a fokozódó geopolitikai feszültségek kontextusában.
E sebezhetőségekkel szembesülve a világ vezetőinek alázattal fel kell ismerniük az egység és szolidaritás életbevágó fontosságát. [...]
Azonban létezik egy második, sivárabb forgatókönyv is, amely szerint a világ országai nem képesek koordinálni tevékenységüket. Folyamatosan jelennek meg a vírus újabb hullámai. A helyzet a fejlődő világban felrobban. A vakcina-kutatás akadozik - vagy még ha viszonylag hamar meg is születik a vakcina - erőszakos verseny tárgyává válik és a gazdaságilag erősebb országok jutnak hozzá először, másokat cserbenhagyva.
E forgatókönyv szerint a fragmentáció, populizmus és idegengyűlölet fokozódása következik be. Az egyes országok egyedül vagy kisebb önkéntes szövetségeket kötve foglalkoznának néhány konkrét kihívással. Végül, a világ képtelen volna mozgósítaniő a közös kihívásaink kezeléséhez szükséges kormányzást.
Az eredmény egy olyan globális depresszió lehet, amely legalább öt vagy hét évig tarthat, mielőtt egy új normatív rendszer jön létre, amelynek a természetét viszont még lehetetlen megjósolni. [...]
Nagyon nehéz megmondani, a fentiek közükl melyik irányba haladunk éppen. A legjobb verzióra kell törekedni és a legrosszabbra kell felkészülni.
A világjárvány, a maga borzalmaival, olyan ébresztő kell, hogy legyen, amely arra késztet minden politikai vezetőt, hogy megértse: feltevéseinknek és megközelítéseinknek változniuk kell, és a megosztottság mindenki számára veszélyt jelent.
Mindennek megértése vezetheti el annak felismerésére az embereket, hogy a globális sebezhetőségekkel szembeni egyedüli megoldás a globális kormányzás és nemzetközi együttműködés még erőteljesebb mechanizmusainak létrehozása.
Végül is, nem térhetünk egyszerűen vissza azokhoz a rendszerekhez, amely előidézték a jelenlegi válságot. [...]
Ennek érdekében, újra kell gondolnunk a nemzetek együttműködésének módozatait. [...] Hálózatba kötött multilateralizmusra van szükségünk, amelyben az ENSZ és szervezetei, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, az olyan regionális szervezetek, mint az Afrikai Unió és az Európai Unió, kereskedelmi szervezetek és mások még szorosabban és hatékonyabban dolgoznak együtt.
[...]
Egy újfajta, hálózatos, inkluzív, hatékony multilateralizmus, amely az ENSZ Alapokmány tartós értékeire alapul, felrezzenthet bennünket alvajáró állapotunkból és megállíthatja egy jelenleginél is nagyobb veszély felé való sodródásunkat.
A világ politikai vezetőinek figyelniük kell erre az ébresztő kiáltásra és egyesülniük kell annak érdekében, hogy foglalkozni tudjunk a világ sebezhetőségeivel, a globális kormányzati képességünk erősítésével, továbbá, hogy “fogakat” tudjunk adni a multilaterális intézményeknek, illetve meríteni tudjunk az egység és szolidaritás erejéből korunk legnagyobb megpróbáltatásának legyőzése érdekében.
2020. július 5.
Forrás: https://www.swissinfo.ch/eng/society/a-global-wake-up-call-/45879858
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.