A következő címkéjű bejegyzések mutatása: multilateralizmus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: multilateralizmus. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 27., vasárnap

Diplomáciai konfliktus az USA és a Vatikán között

Az elmúlt napokban két olyan esemény is történt, amely szemléletesen demonstrálja annak a konfliktusnak a további éleződését, amely az Egyesült Államok és a pápaság között áll fenn a nemzetközi kapcsolatok szögesen eltérő értelmezése terén

Az elmúlt években Donald Trump elnöksége alatt az USA szakított az elmúlt hetven évben követett internacionalista irányzattal és a nacionalista és unilaterális (egyoldalú érdekérvényesítés) diplomácia útjára lépett. (Többek között kilépve nemzetközi szervezetekből vagy azok legitimitását, illetve működőképességét gyengítő lépéseket téve, egyebek mellett az ENSZ-t és szervezeteit támadva.) Ezzel egyidőben, teljesen ellentétes irányvonalat követve, Ferenc pápa uralkodása alatt a pápaság friss dinamizmust adott annak a tipikusan katolikus felfogásnak, amely az “egység a sokféleségben” tanítás jegyében az emberiség egyetemes, nemzetek és vallások felett álló egységének megteremtését tűzi ki célul - természetesen a pápa által biztosított spirituális tekintélyre alapozva. E két irányzat közötti, változó intenzitású konfliktus hosszú évszázadokra tekint vissza, és éppen erősödőben van. Különös súlyt ad mindennek, hogy a pápaság által képviselt egyetemes irányzattal szembenálló oldal vezető szereplője jelenleg a világ elsőszámú hatalma

A konfliktus újabb jelenként az Egyesült Államok külpolitikájának irányítója, Mike Pompeo a konzervatív keresztény First Things című lapban, illetve ezt követően egy személyes közösségi médiás üzenetben intézett diplomáciai értelemben különösen kemény támadást a Szentszékkel szemben. Pompeo a Szentszéknek a pápaság egyetemes külpolitikai stratégiájában kiemelt helyet betöltő Kína-politikáját bírálta, kijelentve, hogy “a Vatikán morális tekintélyét veszélyezteti azzal, ha meghosszabbítja” a Kínával 2018-ban kötött egyházpolitikai egyezményt. Pompeo ezzel gyakorlatilag a Kínával az unilaterális konfrontációt választó amerikai külpolitikai irányvonalhoz való igazodásra szólítja fel a pápaságot, amely azonban ezzel szemben egyetlen állam külpolitikai érdekének sem akar alárendelődni, hiszen ezzel elvesztené egyetemes, minden nemzet és állam fölé emelkedő jellegét. Az amerikai külügyi vezető megszólalásának példátlan jellegére utal egy névtelenséget kérő, egykori vatikáni tisztviselő, aki a jezsuita America Magazinnak nyilatkozott ezzel kapcsolatban.A tisztviselő megfogalmazásában - “amennyiben a Szentszék hasonlóképpen kommentálná az Egyesült Államok kapcsolatát bármely állammal, nem tudom elképzelni, hogy Pompeo miniszter úr boldog lenne.” Hozzátette: a Vatikánt meglepték Pompeo szavai, különös tekintettel arra, hogy az amerikai külügyi vezető a hónap végén látogatást tesz a Vatikánban. “Egy ilyen lépés egy hivatalos látogatást közvetlenül megelőzően nem éppen jellemző a diplomaták többségére,” fogalmaz a vatikáni tisztviselő, aki “megafon-diplomáciának” nevezi Pompeo megnyilatkozását és hozzáteszi, hogy mindez nem szokatlan a Trump-kormányzattól. A Szentszék hivatalosan nem kommentálta Pompeo szavait. 

Azonban Ferenc pápa az ENSZ Közgyűlése előtt mondott (pontosabban videóban elküldött) beszédében felvette a kesztyűt és a multilateralizmus és a nemzetközi szervezetek, kiemelten az ENSZ szerepének erősítése mellett szállt síkra. Kijelentette, hogy Isten terve az emberi család egységének megteremtése, és ebben az ENSZ-nek is fontos szerepe van egy megújult formában: az ENSZ a pápa szerint “az államok közötti egység jele és az egész emberi családot szolgáló eszköz.” Ezzel a tervvel - szavai szerint - szemben áll “az az út, amely a nacionalizmust, a protekcionizmust, és elszigetelődést hangsúlyozza,” a sorok között utalva - mások mellett - az Egyesült Államok által nyíltan hangoztatott nacionalista, protekcionista és unilaterális politikai irányzatra. 


Úgy tűnik, a Szentszék által hangoztatott egyetemes - a pápa spirituális tekintélye által megalapozott - nemzetközi közösség gondolatának győzelemre juttatásának egyelőre a Ferenc pápa által a huszadik század első felének politikai konfliktusaihoz hasonlított konfrontációk állják útját

2020. szeptember 1., kedd

“A világjárvány aláássa a nemzetközi rendet”

Az International Institute for Strategic Studies neves brit intézet vezető tanácsadójának írásából - John Raine: “COVID-19: több szabály, kevesebb nemzetközi rend” (COVID-19: more rules, less international order

“A COVID-19 negatív geopolitikai hatása kezd egyértelművé válni. ... A régi konfliktusok és viták továbbra is jelen vannak és némelyikük súlyosbodott. A világjárvány nem a multilateralizmus győzelmét hozta el; ellenkezőleg, elénk tárta a multilaterális szervezetek hiányosságait és megosztottságát. Messze nem a humanitárius együttműködés korszakának nyitott utat, hanem a hibáztatásnak és tiltakozásnak. 


Van azonban egy további következménye a világjárványnak: a szabályok proliferációja. ... a COVID-19 unilaterális, nacionalista szabályok szaporodását indította el. Míg bővében vagyunk a szabályoknak, ezek nem támogatják a nemzetközi rendet. ... Mindez összecseng Peking, Moszkva és társaik nacionalista és unilaterális programjával. ... az egyes államok jelenleg az alábbi, váratlan kihívással szembesülnek: hogyan kezeljenek egy olyan új jogi szabályozási kultúrát, amely ahelyett, hogy erősítené, aláássa a jogszabály-alapú nemzetközi rendet. Az elemzők és nemzetközi közéleti szereplők a szabályozás multilaterális megközelítésére hívnak fel a COVID-19-hez kapcsolódóan, azonban annak a tétje, hogy ezeket a szabályokat miként alkotják meg, még annál is komolyabb, mint a közegészség kérdése. A kihívás most az, hogy megakadályozzuk: a világjárvány nehogy csendben áldozatul ejtse a közös részvételen alapuló, egyetemes szabályok koncepcióját is.”

2020. augusztus 21., péntek

A világgazdaság térképe épp teljes újrakeverés alatt áll: a nagy győztes egyelőre a bizonytalanság

“A Trump által indított kereskedelmi háborúk és legújabban a Covid-19 gyökeresen felforgatja a világkereskedelmet, ahogyan azt ma ismerjük”

(Edward Alden: Trump’s Trade Wars, and Now COVID-19, Are Unraveling Trade as We Know It, World Politics Review, 2020. augusztus 18.)


A világgazdaság térképe épp teljes újrakeverés alatt áll, és elég sokféle jóslat létezik arra vonatkozóan, hogy a térkép egyes darabjai végül hol fognak kikötni. ...


A nagy győztes egyelőre a bizonytalanság. Egy olyan világból, amelyben a cégek és fogyasztóik ismerték a világkereskedelem szabályait, elmozdultunk egy olyan irányba, ahol a döntések teli vannak  kockázattal. Korunkban, a gazdasági vagy fogyasztói trendek szokásos velejáróinak számító bizonytalanságok mellett, a gazdasági társaságok olyan extra politikai, jogi és egészségügyi bizonytalanságokkal szembesülnek, amelyek elkerülhetetlenül csökkentik a kockázatvállalást, letörik a beruházási hajlandóságot és káros hatással vannak a gazdasági növekedésre. ...


Az 1930-as évek “döntsd nyomorúságba a szomszédodat” szellemében megszületett intézkedései - mikor a világ vezető gazdaságai egymással versenyezve vezettek be a másikat diszkrimináló vámokat és értékelték le valutájukat, azon felszínes reményben, hogy ezzel időleges versenyelőnyhöz jutnak - elmélyítette a Nagy gazdasági világválságot és megmutatta a korlátok nélküli gazdasági nacionalizmus veszélyeit. 1929-től 1932-ig az iparosodott országok közötti kereskedelemben több mint 30 százalékos csökkenést következett be. ...


Részben e problémák kezelése érdekében a 2. világháború után kiépült modern világkereskedelmi és pénzügyi rendszer ... megteremtette a feltételeket a kereskedelemhez és beruházásokhoz, azáltal, hogy példanélküli kiszámíthatóságot alkotott meg a világkereskedelem számára. ... a világkereskedelem 27-szeresére nőtt 1950 és 2008 között. ... Azonban az elmúlt évtizedben ez a folyamat megrekedt, először fokozatosan, majd drámaibb módon, Trump kereskedelmi háborújával, amely nem csupán Kína ellen irányult, hanem az USA szoros szövetségesei és kereskedelmi partnerei, mint például az Európai Unió, Kanada és Mexikó ellen is. ...


Jelenleg a koronavírus világjárvány még az eddigieknél is erősebben fékezi a világkereskedelmet. A Covid-19 által okozott gazdasági leállás a várakozások szerint ebben az évben 13-32 százalék közötti mértékben csökkenti a kereskedelmi volument. ...


A predátor kereskedelem-politika újraéledését tapasztalhatjuk, ami a gazdasági nacionalizmushoz való visszatéréshez vezet. ...


Amire a globális és a kisebb cégeknek egyaránt szükségük van, azonban valószínűleg nem fogják megkapni, az valamiféle eligazítás a jövő gazdasági rendjének szabályai vonatkozásában. ...


Ahogyan arra kereskedelmi háború és a világjárvány rámutatott, a régi rendszer törékeny volt. A hatékonyság és költségmegtakarítás keresése közben a globális gazdasági társaságok önmagukat és az általuk ellátott társadalmakat is túlságosan is kiszolgáltatott pozícióba juttatták. ...


A jelen pillanat globális gazdasági kihívása egy alkalmazkodóképesebb világ felé való fokozatos átalakulás levezénylése. Messze nem világos azonban, hogy az egyes kormányzatok felkészültek-e erre a feladatra.“


(A szerző a tekintélyes Council of Foreign Relations vezető munkatársa.)

2020. augusztus 11., kedd

“Pontosan ez történt a két világháború között...”

 “A világjárvány okozta gazdasági válság: A világgazdaság soha nem lesz már ugyanaz


(The Pandemic Depression. The Global Economy Will Never Be the Same, Carmen Reinhart, Vincent Reinhart, Foreign Affairs, 2020, szeptember/október, https://www.foreignaffairs.com/articles/united-states/2020-08-06/coronavirus-depression-global-economy)


A COVID-19 világjárvány olyan veszélyt jelent a világ népességére, amilyenre egy generáción belül legfeljebb egyszer kerül sor. Noha nem az első olyan járvány, amely világszerte elterjedt, azonban az első, amellyel szemben az egyes kormányok ilyen erőteljesen léptek fel. ... A 2008-ban kezdődött visszaesést ugyan ‘globális pénzügyi válságnak’ keresztelték el, azonban az valójában 11 fejlett gazdaság banki szektorának válsága volt. A kétszámjegyű kínai gazdasági növekedés és a magas alapanyagárak által támogatva a feljövőben lévő piacok egészen rugalmasan tudtak szembenézni a legutóbbi globális válság felfordulásával. A mostani gazdasági visszaesés esetében másról van szó. A megrázkódtatás közös jellege - az új koronavírus nem tiszteli az államhatárokat - a világ népességének nagyobb arányát taszította recesszióba, mint bármikor a Nagy gazdasági világválság óta. Ennek eredményeképpen a felépülés nem lesz olyan erőteljes vagy gyors, amilyen a visszaesés volt. És végsősoron a gazdasági zsugorodással szemben bevetett fiskális és monetáris megoldások inkább csak csökkentik, mintsem megszüntetik a gazdasági veszteségeket, meglehetősen elnyújtva azt az időszakot, mialatt a globális gazdaság visszakapaszkodik oda, ahol 2020 kezdetekor volt. ... a Világbank becslései szerint a világjárvány legalább 60 millió embert juttat extrém szegénységbe.   ... A Világbank legfrissebb elemzése szerint a világgazdaság 5.2 százalékot csökken 2020-ban. Az Egyesült Államok Bureau of Labor Statistics legújabb közlése szerint a legutóbbi hónap munkanélküliségi adatai voltak a legrosszabbak azóta, hogy az ügynökség 72 éve elkezdte ezeket az adatokat rögzíteni. ... A Bank of England figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság ebben az évben fogja elszenvedni a legmeredekebb zuhanást a gazdasági output terén 1706 óta. [!] 

[...]


Más jelentősebb gazdasági válságok esetén a világgazdaságot érő csapások csupán részlegesek voltak. ... De ezúttal nem így van. Legutóbb a Nagy gazdasági világválság [1929-1933] idején fordult elő az, hogy minden motor leállt; az összeomlás most hasonlóan hirtelen és meredek lesz. A Világkereskedelmi Szervezet becslése szerint a világkereskedelem várhatóan 13 és 32 százalékos zuhanást fog elszenvedni 2020-ban. Ha a végső érték végül e két szélső érték közötti átlagon is majd el, 2020 a globalizáció szempontjából a legrosszabb év lesz a korai 1930-as évek óta. [...] 


... ez a válság akkor következett be, amikor a gazdasági alapok számos országban - beleértve a legszegényebbeket - már eleve gyengülőben voltak. ... Az ENSZ a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a világ az elmúlt 50 év legrosszabb élelmezési válságával néz szembe. ... A globalizációt először a Trump-kormány hatalomra kerülése kapcsolta hátramenetbe. ... 


A történész Henry Adams szerint a politika a gyűlölet szisztematikus szervezéséről szól. Azok a szavazók, akik elvesztették a munkájukat, akik bezárták az üzleteiket, és kimerítették a tartalékaikat, haragosak. Nincsen garancia arra, hogy ezt a haragot a jelenlegi politikai osztály - vagy ha kiszavazzák őket, akkor az őket követők - produktív irányba fogják becsatornázni. A populista nacionalizmus hulláma gyakran erősödik akkor, amikor a gazdaság hanyatlik, vagyis a világközösségen belüli bizalmatlanság szinte bizonyosan növekedni fog. Ez fel fogja erősíteni a multilateralizmus hanyatlását és létrehozhat egy rosszindulatú spirált, a jövőbeli gazdasági kilátások további csökkentésével. Pontosan ez történt a két világháború között, amikor dominált a nacionalizmus és az egyes országok gazdasági problémáinak más országok kárára történő leküzdése.


A szerzők:

Carmen Reinhart, Harvard Kennedy School, illetve a Világbank vezető közgazdásza

Vincent Reinhart, a Mellon befektetési cég vezető közgazdásza és makrogazdasági stratégája

2020. július 30., csütörtök

Mire képes Trump a győzelemért?

A Financial Times írása szerint “túl korai még leírni Trump választási esélyeit.”  A cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy “Amennyiben [Joe] Biden a progresszívek és baloldali szavazók kedvében kíván eljárni alelnök-jelöltje kiválasztásánál, valószínűleg egy olyan személyt fog választani, aki nyilvánosan állást foglalt megosztó kérdésekben. Ez lehetőséget fog kínálni Trump számára. A rendőrség finanszírozásának megszüntetése, a korábbi elnökök szobrainak ledöntése, illetve a rabszolgatartás miatti jóvátételek sok szavazó számára kényelmetlen kérdések.” Ugyancsak problémát jelent az úgynevezett “cancel culture” - “melyet fiatal progresszívek indítottak és amely az általuk kifogásolható véleményeket vallók bojkottjának elérését tűzi ki célul - “számos amerikai szerint kezd elszabadulni.” A cikk szerint “egy friss Cato Institute/YouGov közvéleménykutatás szerint az amerikaiak 62 százaléka fél attól, hogy hangot adjon a véleményének, mert attól tartanak, hogy valaki sértőnek tartja majd. ... Ha Trump megtalálja a módját annak, hogyan erősítsen fel olyan vélekedéseket, amelyek szerint egyes tanárokat, újságírókat, üzletembereket és diákokat meggyőződésük vagy akár kisebb botlásaik miatt bocsátottak el vagy közösítettek ki, maga felé billentheti a közvéleményt. ... Trump esélyei ugyancsak javulnak, ha úgy fog látszani, hogy a megfelelő lépéseket teszi meg a Covid-19 elleni küzdelemben, miközben újraéleszti a gazdaságot... Ennek az évnek a választási kampánya a közelmúlt amerikai történelme szempontjából példátlan környezetben fog kibontakozni. A postai szavazás és a szavazási lehetőségek körüli bizonytalanságok, továbbá Trump mini-botrányok kirobbantása iránti erőteljes hajlandósága csak fokozza a kiszámíthatatlanságot. Biden jelenlegi előnye ellenére nyilvánvaló, hogy van még idő arra, hogy ez egy valódi versennyé váljon.” (“It is too soon to write off Donald Trump’s election chances” https://on.ft.com/2P19I55)


A bemutatott cikk megjelenése után két nappal - mintha csak a cikk konklúziójának megerősítése volna - jelent meg Trump azon ötlete, mely szerint az említett választási bizonytalanságok miatt - melyek az elnök szerint módot adnak a választás elcsalására -, egyszerűen el kellene halasztani a választást, mindaddig, míg nem biztosítható a szavazáson való személyes részvétel. Vagyis a Trump népszerűségét sújtó járvány elmúltáig.

2020. július 21., kedd

Az ENSZ főtitkára a globális kormányzás új modelljének megalkotására szólított fel

"Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres figyelmeztetett [2020. július 17-én], hogy a világ 'törésponthoz érkezett,’ továbbá a globális kormányzás új modelljének megalkotására szólított fel, a koronavírus világjárvány által súlyosbított egyenlőtlenségek leküzdése érdekében. 
’Nézzünk szembe a tényekkel,” jelentette ki Guterres beszédében. ‘A globális politikai és gazdasági rendszer nem felel meg a globális közjó - a közegészségügy, a klímaváltozással kapcsolatos cselekvés, a fenntartható fejlődés és a béke - kihívásainak.’ 
Guterres konklúziója szerint: ‘Elérkezett az ideje annak, hogy a világ vezetői eldöntsék: megadjuk magunkat a káosznak, a megosztottságnak és az egyenlőtlenségnek? Vagy a múlt hibáit kiigazítjuk és együtt megyünk előre mindannyiunk érdekében?”

2020. július 14., kedd

“Globális ébresztő”

Kiemelések Antonio Guterres (az ENSZ főtitkára) napokban megjelent írásából:


“Ha körülnézünk világunkban, a Covid-19-től a klímaváltozásig, a faji megkülönböztetéstől a fokozódó egyenlőtlenségekig, mindehol felfordulást látunk. Ugyanakkor, egy tartós - az idén a 75. évfordulóját ünneplő ENSZ Alapokmányában megtestesült - vízióval rendelkező nemzetközi közösség vagyunk. E jobb jövő víziója az egyenlőségre, a nemzetközi együttműködés iránti kölcsönös tiszteletre alapul és ez segített abban, hogy elkerüljük egy Harmadik Világháború kirobbanását, amely katasztrofális következményekkel járt volna bolygónkra nézve. 


Közös kihívás számunkra, hogy megragadjuk ezt a kollektív lelkületet és megfeleljünk a velünk szembenéző megpróbáltatásnak és kihívásnak.


A világjárvány súlyos és rendszerszintű egyenlőtlenségre hívta fel a figyelmet az országok és közösségek között és azokon belül egyaránt. Általánosabban fogalmazva, rámutatott a világ törékeny voltára - nem pusztán egy újabb egészségügyi vészhelyzet esetén, hanem a klímaváltozás, a kibertér szabályozatlansága és a nukleáris proliferáció problémájára adott akadozó válaszaink vonatkozásában is. Az emberek politikai elitek és intézmények iránti bizalma mindenhol megingóban van. 


A vészhelyzetet számos egyéb mély humanitárius válság súlyosbítja: folytatódó vagy éppen súlyosbodó konfliktusok; az otthonaik elhagyására kényszerített emberek rekordokat döntő száma; a sáskajárás Afrikában és Dél-Ázsiában; fenyegető aszály Afrika déli részén és Közép-Amerikában; mindez a fokozódó geopolitikai feszültségek kontextusában. 


E sebezhetőségekkel szembesülve a világ vezetőinek alázattal fel kell ismerniük az egység és szolidaritás életbevágó fontosságát. [...]

Azonban létezik egy második, sivárabb forgatókönyv is, amely szerint a világ országai nem képesek koordinálni tevékenységüket. Folyamatosan jelennek meg a vírus újabb hullámai. A helyzet a fejlődő világban felrobban. A vakcina-kutatás akadozik - vagy még ha viszonylag hamar meg is születik a vakcina - erőszakos verseny tárgyává válik és a gazdaságilag erősebb országok jutnak hozzá először, másokat cserbenhagyva. 


E forgatókönyv szerint a fragmentáció, populizmus és idegengyűlölet fokozódása következik be. Az egyes országok egyedül vagy kisebb önkéntes szövetségeket kötve foglalkoznának néhány konkrét kihívással. Végül, a világ képtelen volna mozgósítaniő a közös kihívásaink kezeléséhez szükséges kormányzást.


Az eredmény egy olyan globális depresszió lehet, amely legalább öt vagy hét évig tarthat, mielőtt egy új normatív rendszer jön létre, amelynek a természetét viszont még lehetetlen megjósolni. [...]

Nagyon nehéz megmondani, a fentiek közükl melyik irányba haladunk éppen. A legjobb verzióra kell törekedni és a legrosszabbra kell felkészülni. 


A világjárvány, a maga borzalmaival, olyan ébresztő kell, hogy legyen, amely arra késztet minden politikai vezetőt, hogy megértse: feltevéseinknek és megközelítéseinknek változniuk kell, és a megosztottság mindenki számára veszélyt jelent. 


Mindennek megértése vezetheti el annak felismerésére az embereket, hogy a globális sebezhetőségekkel szembeni egyedüli megoldás a globális kormányzás és nemzetközi együttműködés még erőteljesebb mechanizmusainak létrehozása. 


Végül is, nem térhetünk egyszerűen vissza azokhoz a rendszerekhez, amely előidézték a jelenlegi válságot. [...]


Ennek érdekében, újra kell gondolnunk a nemzetek együttműködésének módozatait. [...] Hálózatba kötött multilateralizmusra van szükségünk, amelyben az ENSZ és szervezetei, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, az olyan regionális szervezetek, mint az Afrikai Unió és az Európai Unió, kereskedelmi szervezetek és mások még szorosabban és hatékonyabban dolgoznak együtt.


[...]


Egy újfajta, hálózatos, inkluzív, hatékony multilateralizmus, amely az ENSZ Alapokmány tartós értékeire alapul, felrezzenthet bennünket alvajáró állapotunkból és megállíthatja egy jelenleginél is nagyobb veszély felé való sodródásunkat. 


A világ politikai vezetőinek figyelniük kell erre az ébresztő kiáltásra és egyesülniük kell annak érdekében, hogy foglalkozni tudjunk a világ sebezhetőségeivel, a globális kormányzati képességünk erősítésével, továbbá, hogy “fogakat” tudjunk adni a multilaterális intézményeknek, illetve meríteni tudjunk az egység és szolidaritás erejéből korunk legnagyobb megpróbáltatásának legyőzése érdekében. 


2020. július 5.


Forrás: https://www.swissinfo.ch/eng/society/a-global-wake-up-call-/45879858


“Az Egyesült Nemzetek Szervezete hamarosan idejétmúlttá válik?“

A fenti címmel megjelent írásból néhány kiemelt gondolat:

“Ez az államok közötti szervezeti modell [a multilateralizmus] ma értékesebb, mint valaha; a genfi vezetők #Multilateralizmus100 néven tartanak megemlékezéseket. Mindez egy félreérthetetlen felhívás a cselekvésre egy olyan időszakban, amikor a világ rendőre - az Egyesült Államok - folytatja sodródását az unilateralizmus felé, amelynek során a hatalomvágyhoz nem társul más államok szuverenitásának vagy az államok közötti kapcsolatot szabályozó nemzetközi jog tiszteletben tartása.
Béke: ez volt a Népszövetség megalakításának létoka, ahogyan az ENSZ-é is; azon két szervezeté, amelyek az Európát és Ázsiát sújtó két világháború hamvaiból születtek. [...]
“Napjainkban a téboly szele söpör végig a glóbuszon...” figyelmeztet Guterres [Antonio Guterres, az ENSZ Főtitkára] 2020. február 4-én.
Tehát a kollektív biztonság szempontjából az ENSZ határán van annak, hogy olyan idejétmúlttá váljon, mint a Népszövetség az 1930-as évek végén?
[...]
... a polgári szabadságjogok legalább egy évtizede hanyatlóban vannak, még a liberális demokráciák szívében, mint például az Egyesült Államokban és Európában is.
Ugyanakkor az olyan autoriter rezsimek, mint Kína kihasználják a Nyugat gyengeségeit annak érdekében, hogy a gazdasági sikeresség olyan alternatív modelljének szerezzenek érvényt, amely nem a polgári és politikai jogok teljes tiszteletben tartására alapul. A modern demokratikus rendszerek szíve, az emberi jogok még azon nemzetközi testületeken belül is megkérdőjeleződnek, melyek feladata éppen ezen jogok védelme lenne. Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa ennek a globális következményekkel járó küzdelemnek a legfontosabb színtere.
Amennyiben a demokráciák hanyatlásának folyamata diadalmaskodik, az befolyásolhatja azokat a módozatokat, ahogyan a világ válaszol a 21. század két fontos kihívására: a klímaváltozásra és a környezeti válságra, és a gazdaság és társadalom digitális átalakulására. [...]

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány 2020 “fekete hattyúja” [kiszámítható, de mégis figyelmen kívül hagyott esemény] - egy olyan, előre nem látott esemény volt, amely megrázta a világot. [...]
A világjárvány, amely oly sok államot meglepett, teljes mértékben előre látható volt. Az 1980-as évek Aids, illetve 2002 SARS járványait követően a WHO tagállamai 2005-ben felülvizsgálták a nemzetközi egészségügyi szabályozásokat, a hasonló vírusokkal szembeni együttműködés elősegítése érdekében.
Azonban, mivel ezt a nemzetközi rendszert nem alkalmazták megfelelően, a koronavírus világszerte elterjedt. Meglátjuk, hogy a Covid-19 által kiváltott megrázkódtatás és annak sokrétű következményei vajon új legitimácival ruházzák fel az ENSZ-t vagy értelmetlenné teszik a létezését, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Népszövetség járt mintegy száz évvel ezelőtt.
 [...]
A klímakérdés kapcsán Guterres [az ENSZ Főtitkára] nyomatékosan hangsúlyozza, hogy kizárólag kollektív megoldás létezik, amelyben az ENSZ összes tagállama részt vesz. Eredményezheti ez az emberiséget létezésében fenyegető kihívás az emberiség megosztottságát, ahogyan az az elmúlt évszázad két világháborúját követően történt?”
[...]

Frédéric Burnand
2020. július 5.



Előrejelzés klímavészhelyzetről és járványról - 2009-ből

E második cikk eredeti kéziratából a szerkesztő sajnos törölte az alábbi - az eredeti szövegben tehát szereplő - mondatokat: “ Egy ilyen ter...