A járványtól a háborúig?

Niall Ferguson, neves brit történész (a világhírű Harvard, Oxford, Standford egyetemek oktatója-kutatója) napokban tartott előadást a genfi Graduate Institute of International Studies and Development szervezésében az első világháború időszaka és a jelenlegi világjárvány időszakának hasonlóságairól. Ferguson szerint figyelemreméltó hasonlóságok állnak fent a két korszak között. A történész arra mutatott rá, hogy mindkét korszak kapcsán az alábbi három fázis követte egymást: 

1. egy nagyon valószínűnek tekintett, nyilvánvalónak tűnő és veszélyes probléma (ezt a szakirodalom “szürke orrszarvúnak” nevezi) - 
2. először “fekete hattyúvá,” vagyis korlátozott tapasztalataink hátterén teljesen valószínűtlenné válik, 
3. majd ez a “fekete hattyú” egy olyan jelenséggé - ún. “sárkány királlyá” - alakul át, amely következményeit tekintve messze túlmutat önmagán. 

A fentieknek megfelelően, az első világháború bekövetkezésére számos korábbi előrejelzés figyelmeztetett (“szürke orrszarvú”) de mire bekövetkezett, mindenkit meglepetésként ért (“fekete hattyú”). Ugyanez történt a jelenlegi járvánnyal, melyhez hasonló esemény bekövetkezését jóval korábban, számos alkalommal jelezték szakértők és szakmai intézetek, azonban a járvány kitörése mégis mindenkit felkészületlenül ért. (Ferguson beszámolt arról is, hogy a  Világgazdasági Fórum 2020 januárjában tartott davosi összejövetelén kizárólag a klímaváltozásról volt szó, a járványról egyetlen szó sem esett, pedig akkor már tudható volt, hogy Kínában milyen válságot idézett elő.) Majd a világháború olyan kataklizmához vezetett, amely magán a háborún jóval túlmutató földindulást eredményezett (“sárkány király”): pl. a spanyolinfluenza terjedése nagymértékben a háborús körülményeknek volt köszönhető, és becslések szerint a háború halálos áldozatainak 5-8-szorosát eredményezte; vagy, a háború által elindított társadalmi és gazdasági felfordulás adott lökést a szélsőjobboldali-fasiszta és nacionalista, illetve kommunista mozgalmaknak, amelyek végül közvetlenül járultak hozzá a  különböző népirtásokhoz és a második világháború borzalmaihoz. Ehhez hasonlóan, Ferguson nem önmagában a jelenlegi járvány halálozási arányaiban látja a járvány jelentőségét, hanem a járvány által elindított negatív gazdasági, politika, geopolitikai és társadalmi következményekben. E következmények - hasonlóan az első világháborút követő időszakhoz - a nacionalista bezárkózást erősítik a globalizációval szemben, és végső soron - szól Ferguson figyelmeztetése - egy valódi (tehát nem hideg-, hanem forró háború) bekövetkezési esélyeit növelik. (A történész szerint például az USA és Kína közötti konfliktus vezethet ilyen háborúhoz, és a Tajvan körüli vita szolgálhat a fegyveres konfliktus közvetlen kirobbantójaként. detonátorként.) 

Tehát - szól Ferguson konklúziója - a jelenlegi világjárvány időszaka fordítottan analóg az első világháború időszakával: akkor egy “forró háborút” követett egy világjárvány (a spanyolinfluenza), most várhatóan egy világjárványt fog követni egy forró (tényleges) háború.